NYELVTAN 5.

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

A tömegkommunikáció akkor valósul meg, ha a kommunikációs csatorna az emberek legszélesebb körét vonja be, és információtömeget továbbít.

Megvalósulási formái:

• én-kommunikáció
• személyközi
• csoportos

A tömegkommunikációt nem egy személy, hanem kommunikátor-gépzete tarja működésben, amely az információtermelőket és a fogyasztókat egyaránt kiszolgálják.

A tömegkommunnikáció eszközei (média): tévé, rádió, internet, sajtó, plakát, reklám.

Az emberek széles köréhez szól, információtömeget továbbít.

Lehetséges közvetítők: próféták, showmanek, igehírdetők stb.

Forássai: szerkesztőségek, kiadók stb.

Befogadója: bizonyos fajta közönség

Célja: befolyásolás, formálás, manipuláció, ismeretterjesztés

A befogadásra hatással van a beszélő, a közlő és a címzett viszonya, ill. az a benyomás, amit a közlőp a cmzettben keltett, de a csoportba tartozás, mások véleménye is lehet ebben a folymatban meghatározó.

A tömegkommunikáció előnyei:

• integrál (beilleszt)
• szocializál (normát követ)
• motivációt teremt, jó és rossz dolgokra is
• szórakoztat
• kikapcsolódást nyújt
• eszközei bármikor kikapcsolhatók

A tömegkommunikáció hátrányai:

• butít
• leszoktat az önálló gondolkodásról
• szelektív hírközlés /elhallgatás/
• manipulál /befolyásol/

Manipuláció fajtái:

• mágia
• racionális hatás pl mosópor
• hírességek adják el pl. Pepsi
• csomagolás pl. húsvéti tojás
• félelemkeltés pl. Calgon
• társadalmi csoport
• szándékos hiánykeltés
• tiltás
• beetetés
• éneklés